2017. április 2., vasárnap

Hotel King


Hotel King



Na hova is menjünk ma... kórházban már voltunk, a bíróságot és a nagyvállalatokat is láttuk. Akkor most meginvitállak titeket egy szálloda mindennapjaiba. Nagy reményekkel vágtam neki a sorozatnak, noha a főszereplők nem tartoznak a kedvenceim közé, ez nem tántorított el a megnézésétől. A két főhős már korábban is játszott közösen főszerepet a My Girl című sorozatban, és 9 évvel később ismét egy párt alkotnak. Sajnos nem azt kaptam, amit végül vártam, jó, hogy fel volt tüntetve, hogy a műfaja dráma, de attól még nem kell belefulladni a könnyekbe és az elkeseredésbe. Sajnos a készítőt túl nagy hangsúlyt fektettek ezekre az elemekre, másokat meg túlságosan elhanyagoltak, amiért nagy kár, sokkal többet ki lehetett volna hozni a történetből. Rengeteg önfeláldozás, értelmetlen döntés, kesergés és sírás vár a nézőkre. Azért nem a közepén kellene kezdenem a történetet, visszamegyek az elejére. Tehát az egész úgy kezdődött...

Amerikában két koreai kisfiú (7 és 11 évesek) a helyi gengszterbandának koldulnak, és ha nem visznek elég pénz a főnöknek kegyetlenül elverik őket. Az akkor 11 éves Jayden (később Cha Jae Wan) öccse helyett koldul és vállalja a verést is. A főnök ezt megelégelve agyonveri (legalábbis úgy látszik) a kisebbik fiút, akit verekedés közben Jayden lelő. Az összevert kisfiú egy luxusszállodai lakosztályban tér magához, fehér ágynemű között egy angyalos képpel az ágy előtt. Szegény azt hiszi, hogy a Mennyországban van, pedig valójában csak egy másik pokolba került. "Megmentője" Lee Joong Go egy roppant tehetős férfi, a CIEL hotel alelnöke és a tulajdonos Ah Sung Won barátja, aki valójában egy emberbőrbe bújt szörnyeteg. Azt hazudja a kisfiúnak, hogy Sung Won az apja, aki őt és az édesanyját kidobta, mint a szemetet ezért kellett egész életében szenvednie. Ha nem segíti a bosszúját visszaküldi a bandához, ahol megölte a főnököt, ezért rá is halál vár. A testvérét egy jó család már örökbe fogadta, ezért már vele se kell törődnie. Jayden elfogadja Joong Go ajánlatát, aki kegyetlen veréssel trenírozza a fiút egész életében. Húsz évvel később a sikeres szállodai szakember elfogadja apja ajánlatát és a CIEL vezérigazgatója lesz.

A nagyszabású bemutató estéjén Cha Jae Wan apjának támag és fejére olvassa bűneit. A zavart és beteg férfi tagadja tettét, de még a magyarázat előtt, a bemutató kellős közepén öngyilkosságot követ el, ezel nagy botrányt okozva az egyébként roppant sikeres és népszerű szállodában. Jae Wan így nem tudja meg, hogy apja miért gyűlölte és tette tönkre az életét. Újabb katasztrófaként nyakába szakad elkényeztetett és roppant gyerekes húga (csak a lány nem tudja, hogy ők ketten rokonok). A butácska és felszínes bura ellenére Ah Mo Ne egy roppant okos nő, aki nem hisz apja öngyilkosságában és minden eszközt, köztük egy-két botrányt is bevet, hogy kiderítse az igazat. Legfőbb jelöltje maga a vezérigazgató, aki csak egy állarcot viselő robot, érzelem nem sok látszik rajta. Ah Mo Ne persze amihez csak hozzányúl katasztrófa lesz, és egyre több probléma és bortány szennyezi be a szálloda eddig makulátlan hírnevét. Lee Joong Go se tétlenkedik, keveri a maga kártyáit és a szereplők nem egyszer az ő malmára hajtják a vizet. Más is munkálkodik a háttérben a két egymást amúgy se kedvelő fiatal ellen. Feltünik a fiatal özvegy Song Chae Kyung is, aki egykor híres és közkedvelt bemondó volt. Hozzáment egy nála jóval idősebb férfihoz, de valójában Jae Wan-t szereti. Mindent meg is tesz, hogy megkapja a férfi szívét, de esélye sincs, a vezérigazgatót, csak a szálloda érdekli.

Cha Jae Wan maga mellé hívja egykori munkatársait, akik mint a négy muskétás segítik a rendíthetetlen vezérigazgatót, hogy sikeresen megvédje imádott szállodáját (akkor még az örökségének gondolja). Ah Mo Ne ideiglenes elnök lesz, egyetlen hű társsal az oldalán, aki nem más mint egykori szobagondnoka Sun Woo Hyun. A kedves és roppan eszes fiatal férfi hamar gyengéd érzéseket kezd táplálni Mo Ne iránt, aki ellenben szép lassan beleszeret a mogorva (tényleg soha nem mosolyog) vezérigazgatóba. Woo Hyun mégis végig támogatni fogja az elnökasszonyt, nem kezd ellene áskálódni akkor sem, amikor egyértelmű lesz, hogy érzései nem talának visszonzásra. Sajnos ez nem mondható el minden szereplőről, ebből is több bonyodalom és nehézség lesz, mint kellene. Az egyik "baleset" (valójában merénylet) során Jae Wan komolyan megsérül Mo Ne megmentése közben, és a lány számára kiderül, hogy milyen nehéz sorsa is volt eddig a férfinak. Testét rengeteg régi sebhely és egy roppant impozáns, szárnyas tetoválás borítja (később fontos szerepe lesz ennek a testdísznek). Annak is tanúja lesz, amikor Joong Go, a kedves bácsi fa sétabotjával megveri a némá sziklaként álló vezérigazgatót. Mondjuk nekem az is furcsán jött le, hogy egy ilyen verés után nem lett darabos a mozgása és nem akadályozta a munkájában. Leglább tehettek volna úgy, mint aki nincs teljesen jó vagy valami hasonló. De bárcsak összesen ennyi hibája lett volna a sorozatnak. Na ott tartottam, hogy summa summárom lassan kiderülgetnek a dolgok, hogy a fiatalok nem testvérek, a korábbi elnök nem lett öngyilkos és sok minden van a háttérben, amit ki kell deríteni. De mire ide eljutunk túl sok kesergést és önmarcangolást sikerült belesűriteni a történetbe. Jae Wan többször is megbántja "húgát", aki közeledni próbál felé, mert csak az egyik fél ismeri az igazságot. Amikor a végén minden kiderült ezek a bántó mondatok is valódi értelmet nyernek, de addig csak fájdalmat okoznak egymásnak.


Mire rendeződnek az érzelmek és minden látszatra a helyére kerül megint kell egy csavar. Mo Ne, az ostoba, mert erre már nem tudok mást írni ész nélkül aláír egy szerződést, amiben Lee Joong Go is érintet. Tudja, hogy mennyi minden van az öreg rovásán, mégis szó nélkül lepecsételi az iratokat, nem ám utánanézek és belegondolok. Ott van mellette a tökéletes segítő, akit maga Cha Jae Wan küldött a rátermet Cha Soo Ahn. Jae Wan régi kollégája, a leghűségesebb a négy közül, aki szó szerint az életét köszönheti a vezérigazgatónak. A kezdeti nehézségek ellenére, nagyon jól kijön az elnökasszonnyal és sok mindenben támogatja, miközben folyamatosan tájékoztatja Jae Wan-t is. Sokkal jobban megszerettem mint a két főszereplőt, a végéig az egyik legjobb női karakter volt. Persze a folytatásba Mo Ne elveszít mindent, az igazgató pedig szerelme megmentése érdekében kénytelen visszatérni egykori kínzójához. Új elnöke lesz a CIEL-nek, aki nem más, mint az egykori menedzser Baek Mi Nyeo. Megvannak a saját céljai és hátsó szándékai a szállodával,amihez felhasználja nevelt fiát, az egyik részvényest Roman Lee-t is. Hőseinknek újabb ellensége van, aki legalább olyan kegyetlen mint az eddigi, pedig még Joong Go-val se számoltak le végleg. A rendőrség lassan hazajáró vendég a szállódába és már csak a botrányoktól hangos a média.

Mire idáig eljutottam, már gyors nézéssel néztem az eseményeket. Szerintem felesleges volt a 32 rész, sokkal kevesebb jobb lett volna. Az eddig történteket (kb. 20 rész) besűríthették volna fele ennyibe és mennyivel jobb lett volna minden. Kb. innentől tartom nézhetőnek a sorozatot, az eddigi nem ért túl sokat. Mo Ne miután mindent elveszített szobalányként kezd a szállodában dolgozni, továbbra is nehéz körülmények között. Mégis innentől sokkal izgalmasabb és élvezetesebb a történet. A rideg és merev vezérigazgató rengeteget változik, emberi lesz, nem csak mosolyogni, de nevetni és bolondozni is fog. Mo Ne sokkal komolyabb, megfontoltabb és érettebb lesz, ami egyáltalán nem válik hátrányára, sokkal szerethetőbb karakterré válik. Az utolsó rész kivételével innen már örömmel és izgalommal figyeltem az eseményeket. A nyílt háborúskodás, ami gyakran a szálloda dolgozóinak a sorsát is megzavarja, a gyengéd, egyáltalán nem csöpögős romantika és a családias hangulat áthatja a következő részeket. A rengeteg negatívum ellenére, már kezdtem megkedvelni, élvezni a kialakuló helyzeteket. Erre csináltak egy utolsó részt, ami megint csak szenvedés a köbön az utolsó 15 perc kivételével. Kérdezem én, hogy ezt most miért? Semmi szükség nem volt rá, teljesen felesleges volt, csak elrontotta a néző kedvét. A zenéje is nagyon gyengére sikerült, egy-két szám kivételével az egész nem ért sokat. Gyakran fel se tűnt, hogy megy a zene a jelenetek alatt, annyira semmitmondó volt. Ha még nem sikerült elvennem teljesen a kedveteket innen tudjátok letölteni és a felirat itt található hozzá. Nem mondom, hogy jó szórakozást, mert nekem nem volt az, remélem ha belekezdesz jobban fogod élvezni mint én.


 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése