Arang and the Magistrate

Arang and the Magistrate

 

Mivel is kezdjem, nem is tudom… Egy szellemes vígjátékkal készültem nektek mára, ami az előzetes alapján és egy-két Youtube videót követően nagyon érdekelt. Egy 20 részes, 2012-ben készült darabról van szó, ami egyszerre misztikus, szellemes, romantikus és komikus… elméletileg. Miért mondom ezt így, mert sajnos ritka nagy csalódás lett. Nem a színészek miatt, mert rájuk nem sok rosszat tudok mondani, sajnos a történet megírásánál nagyon mellé nyúltak a készítők. Túl hosszú lett (pedig a 20 rész nem is sok, vannak százon felüli sorozatok is), nagyon elnyújtották a semmit. MAX 16 részt bírt volna el a sorozat, de lehet, hogy még annyit se. Ne várjatok túl jó ajánlót, mert nagyon nem tetszett, nem is ajánlom megnézésre, de azért leírom a véleményemet.

Rögtön az elején elég „félelmetesre” sikerül a kezdés, szereplőink éjszaka vágnak át az erdőn. A Fiatalúr Kim Eun Oh (elég ismert színész, láttuk már a My Girl-ben, volt Iljimae a nép hőse, jóképű vámpír a Scholar Who Walks the Night-ban, valamint maszkos herceg a Moon Lovers-ben) édesanyja nyomában jár és mindenhol keresi szökevény anyukáját. Utolsó beszélgetésükkor ismét összevesznek, és bár ajándékát hátrahagyja haraggal válnak el egymástól. Anyját csak a keserű múltja élteti, tulajdon fiával (egy szolgáló és egy nemes gyermeke) szinte nem is törődik. Valamikor egy nemes család lánya volt, de nagyapját igaztalanul árulással vádolták, ezét családja lemészárlása után szolgaként kellett folytatnia életét. Ez gyakran visszatérő momentum a történelmi drámákban, volt már rá példa a Gu Family Book-ban is. De elkanyarodtam egy kicsit, vissza is megyek az éjszakai erdei utamra. Persze Eun Oh múltja nem ilyen gyorsan derül ki a néző számára, szépen, lassan, majdhogynem csepegtetve kapjuk az információkat és a múlt béli visszatekintéseket. Na szóval, Kim Eun Oh az erdőn vág át éppen hű szolgálója, Dol Swe társaságában. Dol Swe nagyon fél a kísértetektől, pedig nem is tudja, talán csak sejti a pletykák alapján, hogy gazdája látja, hallja, sőt meg is tudja érinteni azokat. Ez a képesség sajnos nem tölti el túl nagy örömmel a Fiatalurat, sok nehézségen kellett már átesnie nem csak a származása miatt, hanem furcsa képességéből adódóan is.

Ugyan ekkor, ugyan ebben az erdőben a szellemek is mozgásba lendülnek. Meg akarnak támadni egy menetet, de az egész kiagyalóját, az ördögfiók Arangot (szerepelt már Oh My Venus, és most a Tomorrow with You-ban) ki akarják hagyni az akcióból. Persze nem szívbajos a lány, még éppen időben megtalálja a renitens bandatagokat. Csakhogy az általuk keltett zűrzavarra felfigyelnek a Szellemvadászok. Nagy képzelőerőről tettek tanúbizonyságot az alkotok, amikor megalkották a ruháikat. Ez a fekete szerelés a hulla fehér bőrrel a rácsos, felül nyitott kalap, nekem nem nagyon jött be. Valamivel ki lehetett volna találni kicsit ötletesebb öltözéket is szegény vadászoknak. Na ennyit a divatról, szóval befutnak a Szellemvadászok, az Istenek szolgái, hogy elfogják a kóbor lelkeket. Persze nem szép szóval győzik meg őket, hogy mennyivel szebb hely a Menny, mint itt lent, jó kis verekedős-kergetőzős jelentet következik. A csapat vezetője Moo Young (a Poseidon rendőre és a Prosecutor Princess ügyésze), akitől Arang elkóborolt, amikor a lelkek világába kísérte, lázas üldözésbe kezd a szökevény szellemlánnyal. A kergetőzők pont belefutnak Kim Eun Oh-ba és Dol Swe-ba, akik közül Eun Oh végignézheti, hogyan jár túl ismét Moo Young eszén a furfangos Arang. Az események méltó zárásaként elered az eső, így mind az élő, mind a halott szereplők menedék után kénytelen nézni.

Közben bepillantás nyerhetünk az Istenek világába, ahol az Alvilág Ura táblajátékot játszik a Jáda Császárral (ismerős lehet az I Miss You és a Remember dramából). A két isten gyakori szereplő lesz a sorozat során, rengeteget elmélkednek, bölcselkednek és filozofálnak. Nem nőtt a szívemhez egyikük sem - sőt egyik karakter se, hogy őszinte legyek - mert számukra csak játék az egész. Nem elég, hogy kényük-kedvük szerint alakítják mind a Moo Young sorsát, mind a földi halandókét (már elég régóta), még kivitelezhetetlen feladatok elé is állítják őket. Nekik meg csak játszaniuk kell, horgászni, teázni és élvezni az életet. Még fogadást kötni is van idejük az események végkimenetelére. Hagyjuk is ennyibe a mennyei eseményeket, pedig had ne mondjam, a végén kiderül, honnan is ered a bajok igazi forrása. Térjünk is gyorsan vissza az eső elől menekülő szereplőinkhez. Találnak egy elhagyatott kaibát, ahol Dol Swe gyorsan le is pihen az éjszaka további részére. A tűz mellett üldögélő Eun Oh nem várt vendéggel találja szemben magát a kunyhóban. Arang csak úgy átszalad az ajtón és már bent is melegszik a tűz mellett, mi több, mivel úgy gondolja, hogy senki se látja, neki is kezd, hogy megszabaduljon a vizes ruháitól. Szerencsére, vagy nem, még időben észreveszi, hogy a mellette ülő férfi furán nézz rá, mintha látná őt. Viccesre sikerült, ahogy Arang vizsgálódása közben Eun Oh próbál úgy tenni, mintha nem látná és hallaná a mellette lévő lányt. Dol Swe közbeszólásának hála Arang a vetkőzés helyett inkább elmeséli hálótársának az élettörténetét, postosabban a halála utánit, ugyanis nincs semmilyen emléke az életérő, minden kitörlődött. Emlékvesztett (később egy ideig így is fogja nevezni Eun Oh a lányt és a záró képsoroknál is lesz szerepe ennek a névnek) szellemlányuk a helyes utazó mellett tér nyugovóra, nem is sejtve még, hogy ez a váratlan találkozás mennyire megváltoztatja mindkettőjük életét.

Az eseménydúsan telt éjszaka után - legalábbis egyesek számára eseményekben gazdagra sikerült - utazóink beérnek a közeli városba, ahol Eun Oh reményei szerint megtalálja édesanyját. A helyi kiskirály és nagyhatalom a zsarnok Choi nagyúr (Cinderella and the Four Knights nagypapája). Ő az az egykori hivatalnok, aki hamisan megvádolta és lemészároltatta Eun Oh anyjának családját, Kim úr pedig, Eun Oh apja (az I Hear Your Voice vezető védőügyvédje) lemondásra kényszerítette Choi úrat. Elég sok összefonódás van a múltbéli szereplők között is, ami a jelenbe is vissza fog köszönni. A városba Eun Oh rögtön tanúja lesz a páváskodó uraság és fia, Choi Joo Wal viselkedésének, de mert nem az ő dolga (még), ezért nem is foglalkozik vele. Ennek ellenére sincs könnyű dolga, a városbeli szellemek hamar megtalálják. hogy a segítségét kérjék, amit szintén elutasít. Csak azzal nem számolt, hogy a szemfüles Arang rájön, hogy hazudott neki és igenis látja és hallja őt. „Szegény” Eun Oh olyasmit ígér a kitartó szellemnek, amiről tudja, hogy képtelenség, mégpedig, ha Magisztrátus lesz, akkor segít rájönni, hogy ki volt Arang életében. És mivel egy szavatartó ember, be fogja tartani az ígéretét. Arang-nak ennyi éppen elég, nem bízza a dolgokat a véletlenre. Elmegy a helyi sámánhoz, aki nem látja, csak hallja a bosszantó lányt. A segítségével beajánlja Magisztrátusnak Eun Oh-t, ezzel megoldva a saját problémáját és a három helyi hivatalnokét is (ketten már riporterkedtek a Pinocchio-ban), mivel minél előbb ki kell nevezniük egy Magisztrátust. Az előző három kinevezett hivatalnok, sajnos Arang miatt életét vesztette - nem szándékosan, csak rosszul lett kivitelezve a terv. Abban a reménybe, hogy megoldódik a problémájuk és még a Magisztárus se marad a nyakukon, elkapják és kinevezik új hivatalnoknak Eun Oh-t.

Amíg az egyik szál halad, ne hanyagoljuk el a másikat se, Choi úr rezidenciáján apa és fia érdekes viszonyának lehetünk tanúi. Mint két, egymást nagyon utáló idegen, úgy viselkednek egymással. És lám lám, ez igaz is, semmilyen vérségi kapcsolat nincs közöttük, csak a sötét titkok kötik össze a sorsukat. Az egykor nincstelen, éhező árva nagy árat fizet a jobb életért, a hátsó kertben elkerített területen élő asszony sötét erők segítségével támogatja a Choi családot, cserébe pedig dróton rángatja az ott élőket. A városban senki se tud a nő létezéséről, mindenki előtt hétpecsétes titok az asszony kiléte. Ki ő, és miért él pont ebben a háztartásban? Mik a szándékai? Milyen árat kell fizetnie Joo Wal-nak a jólétért? A részek során lassan és apránként megtudhatjuk. Mi motiválja végül Eun Oh-t, hogy segítsen Arangnak? Ki Arang és milyen titkot rejtenek az emlékei? Mi sül ki egy ilyen furcsa pár társulásából? Ezt is megtudhatjátok, ha elég bátrak lesztek és mégis nekikezdtek.

Így leírva nem is hangzik annyira szörnyen, akkor tulajdonképpen mi nem tetszett benne. Na majd most jöhet a fekete leves. A szereplők játékával nem volt gond, de a kitalált karakterekkel annál több. Eun Oh minden figyelmét az anyja keresésére összpontosítja, nem zavarja az igazságtalanság, a szellemekkel nem is foglalkozik és Aranggal is nagyon nehezen alakul a kapcsolata. Amikor végre megembereli magát és teszi amit kell, nagyot ugrik a szemembe, de még így se sikerült elérnie a minimális „szeretem ezt a karaktert” szintet. Rengeteg olyan dolgot csinált, amire csak a szemem forgattam és a fejem csóváltam. Ez főleg Aranggal és a közös nyomozásukkal kapcsolatos. Térjünk is át gyorsan Arangra, nem elég hogy nagyképű és zsarnokoskodó, valamint egy szamár is elbújhat mellette makacsság szempontjából, egyáltalán nem sikerült szimpatikusra megírni szegény lány karakterét. Nem egy hölgyet vártam, isten ments, de kicsivel több nőiességet vihettek volna a karakterbe. Tetszet, amikor kiállt az igaz dolgok mellett, amikor beolvasott Choi úrnak hihetetlenül jó volt, de sajnos kevés ilyen pillanatot sikerült készíteniük. A részek második felére ő is megváltozik, de a folytonos hezitálása és a két szereplő közti félreértések túlságosan is megnehezítik a néző dolgát. a „kérem” és a „köszönöm” nagyon hiányzott az írók szókincséből, egy-egy olyan helyzet után, ahova illett volna valamelyik szó, inkább piszkálták egymás. Amikor pedig az idő is elkezd ellenük dolgozni, se csipkedik magukat, hanem szépen komótosan, egy-egy napig a szobámban elmélkedve húzzák az időt. A romantika meg szinte említésre se méltó. A legjobb pillanatok egyike az erdei csók, amikor a Magisztrátus megosztja a levegőjét a megához térő Aranggal. Az a részlet nagyon tetszett. A többi sajnos már sokkal gyengébb lett, szinte említésre se méltó. És ez nem a történelmi sorozatok sajátossága. Oké kicsit talán visszafogottabbak, mint a mai idők játékai, de azért nem ennyire mint ez a kettő. Mindegy is, nem ment nekik és kész.

A gonosz oldal se sikerült túl fényesre, Choi úr az egyik fő gonosz, a háttérben pedig a titokzatos hölgy mozgatja a szállakat. Persze utálják egymást mint macska a vizet, ennek ellenére a közös érdekek miatt egy oldalon foglalnak helyet. Choi úr mindegy mit tesz, mennyit sanyargatja a népet, mindenki szemet huny a tettei felet és elfordítja a fejét. A hivatalnokok gond nélkül a zsebében vannak, még az új Magisztrátus ellen is ármánykodnak, mert ez a „felsőbb” parancs. Csakhogy az uraság nem számol vele, hogy a lusta, nemtörődöm álarc alatt egy okos, becsületes és talpraesett fiatal férfi rejtőzik. És minél több gaztette derül ki a nagyságos úrnak a Magisztrátus annál inkább le akarja fülelni. Ezzel persze a saját fejére is jó sok bajt hoz, majdnem bele is hal egy párszor, de erre talán szükség is van a jelleme fejlődéséhez. És ott van még Choi úr „fia” is, aki jó módban és kényelemben ér „apja” jóvoltából, mégis meg kell birkóznia annak megvetéssel. Túl nagy árat kell fizetni minden téren a jobb életért. Szinte pillanatok alatt beleszeret a szókimondó és bajkeverő Arangba, ezért felül kell értékelnie az eddigi életét, a döntéseit és úgy kell a további tetteiről határoznia, hogy már nem csak magára gondol. Nem tetszet, hogy egy egyébként határozott és arrogáns karakter, hogy képes egyik percről a másikra dadogó szerencsétlenséggé változni. Felesleges volt így kimutatni, hogy mennyire fél az asszonya haragjától és elégedetlenségétől. Az Emlékvesztettel közös jelenetei se nagyon jöttek át, a Magiszter legalább vitatkozott, érvelt és aggódott érte és ez még meg is látszott rajta. Ez a srác robotnak is jó lett volna, annyira nem tudták kifejezni, hogy mit is akar közvetíteni. A titokzatos hölgy pedig maga a talány. Az ő szándékaira hamar fény derül a néző számára, de a miértekre a válasz elég sokat várat magára. Kivel is van kapcsolat, mi hajtja és mi a célja? Nagyon sok kérdésre csak az utolsó pillanatokban derül fény, amikor már nagyon összecsapott jellege lesz a dolognak. Ha a sok felesleges jelenet helyett több tartalmas részt készítettek volna, sokkal színvonalasabb műsor lehetett volna.

A mellékszereplők nem lettek annyira rosszul megalkotva, a három hivatalnok, mint intrikus és ellenlábas elég jól alakítottak. Szép lassan megtalálják a nekik megfelelő oldalt, de továbbra is arra húznak, ahonnan a hasznot remélik. Dol Swe karaktere éles ellentéte volt Eun Oh-nak, hűséges, becsületes és nem fordítja el a fejét, amikor más megteszi. Az ő karaktere nem sokat változott a sorozat során, csak annyiban, hogy szerelmes lett. Érdekessége, hogy alacsony származása (szolga) ellenére is szép karriert fog befutni a végére, ilyenre nem sok helyen volt eddig példa. Mondjuk a gazdája nem is bánik vele szolgaként a legtöbb esetben, összehasonlítva Choi úr háztartásában élőkkel arany élete van. Ha már említettem, elárulom kiért dobog Dol Swe szíve. A szellemeket nem látó sámánért, akivel először és másodszor is egy félreértés kapcsán találkozik, de szép lassan (ebbe a sorozatban majdnem minden lassú volt) egymásba szeretnek. Aranyosak együtt, nem tudok rájuk túl sok rosszat mondani. Még az égi világ tartozik a mellékszereplők köréhez, Moo Young és a két isten. Az Alvilág Ura és a Jáde Császár tipikusan a yin és a yang a sorozatban. Az egyikük hisz az emberekben, a másik nem is érti őket. Ahogy egymással elmélkednek és egy kicsit vetélkednek is sok igazságot kimondanak. Nekem a Jáda Császár kicsit nyálasra sikerült, az Alvilág Ura sokkal valóságosabb karakterre sikerült. Moo Young is nehéz eset, a feladatát igyekszik végrehajtani, de hol erre, hol arra billen a véleménye. Meg se meri kérdőjelezni ami vele történik, gondolkodik, de néha nem értettem, hogy minek, úgyis megmondják mit csináljon és úgy is fog cselekedni. A vége kicsit meglepett, de belegondolva elég tipikus befejezést kapott Moo Youn sorsa. Ezzel szerintem minden fontosabb szereplőről sikerült írnom néhány megjegyzést, remélem senki se maradt ki.

Ami egyébként a sorozatot illeti sajnos nagyon kevés vicces jelenetet sikerült csak összehozniuk, a romantika nem ért semmit, mintha nem is lett volna. Számomra egy jó sorozatnál alapvető. hogy vannak jelenetek, amiket újra szívesen megnéznék, vagy akár elölről is kezdeném az egészet. Gondolom ilyen mindenkivel van, nem csak velem. Kapásból vagy egy tucat az eszembe is jutott, de ez tuti nincs közöttük. Annyira nem haladtak az események, hogy oké sok volt a munkám is, de a csiga gyorsabb volt, mint én ezzel. A gyors tekerések mellett már csak azért néztem végig, hogy ez is bekerülhessen az úgymond „ez is megvolt” dobozba. A zenéje nem lett volna rossz, de nagyon nem értem, hogy mit kereset a verekedős jelenetek alatt egy rap szám, ami baromira nem illett oda. Ezzel szemben, ami meg tökéletes lett volna, bekerült pár rész lezáró számának és szevasz. Erre mi szükség volt, valaki magyarázza már meg. Vagy inkább ne is fáradjon, nem éri meg az időt. Összefoglalva, hatalmas csalódás volt, még a Golden Rainbow is jobbra sikerült, mint ez. Pedig azt se nagyon dicsértem halálra. Aki bele szeretne kezdeni, jó szórakozást hozzá, itt elérheti a letöltést és a feliratot.