Blood
Mára
hoztam nektek egy-két vámpírt, meg orvost egy kórházba összezárva. Bár a cím
elég véresre sikerült, és ha még a vámpírokat is idevesszük valószínűleg
mindenki egy horror történetre számít... De erről szó sincs. Nagyon szeretem a
vámpír történetek (és nekem a Twilight is tetszet), de a horror sztorikat
messzire kerülöm. Ezért most is egy romantikus orvosi sorozatot kaptok
fűszerezve egy kis fantasy-sóval.
Az egész történet Romániában kezdődik,
ahol éppen a lázadók elleni harc folyik. Itt önkéntes orvos Park Ji Sang (a
Cinderella and the Four Knight egyik lovagja), aki az életmentés mellett, a
VBT-01 vírus eredetét és a terjedés okát keresi. Ez a vírus felelős a vámpírok
kialakulásáért - legalábbis ebben a történetben. Ismert ellenszere nincs, a
fertőzött élete közel 300 év, a fényre érzékenyek és késztetést éreznek a
vérivásra és képesek az öngyógyításra. Abnormálisan alacsony a testhőmérsékletük,
valamint képesek megérezni a közelükben lévő vámpírok jelenlétét. A vér
látványára karmot növesztenek és még a szemük színe is megváltozik. Egy sikeres
műtét és némi közelharc után vissza is ugrunk Ji Sang múltjába. Apját még
csecsemő korában megölték, anya el tudott vele menekülni. Ji Sang különleges
gyereknek számít, mert mindkét szülője vámpír, amire elméletileg képtelenség, a
vámpíroknak nem lehet gyerekük. A vámpírok vezetője, a család üldözője már most
megmutatja az arcát, de a kilétére csak később derül fény.
15
évvel később az akkor tinédzser Ji Sang kutató édesanyjával él Jeju szigetén,
mélyen az erdőben. Az átlagos tiniknek se könnyű ez az időszak, hát még ha más
mint a társai. Nem találja a helyét és nem érti, hogy miért vele történik
mindez. Anyja túlságosan is védi, fél, hogy felfedik a kilétüket. Továbbra is
kutatja a megoldást a betegségükre, nem adja fel a jövőjükért. Fia azonban
elkeseredettségében mindent tönkretesz. A városban verekedésbe keveredik,
amivel felhívja magukra a figyelmet. A következő napokban megmenti a családjától
elkóborolt Chae Yeon-t (a későbbi Yoo Ri Ta), amivel új célt talál az életének.
A lány és családja nem véletlenül lesz támadás áldozata, de erre csak a
későbbiekben derül fény. Az erdőbeli események után nem sokkal a Park családot is
megtámadják, Ji Sang pedig "eltemetheti" édesanyját. Magára maradt a
titkával és a megoldásra váró feladattal, hogy megtalálja "betegsége"
ellenszerét. Ezzel vissza is térünk a jelenbe, még mindig a háborús övezetbe,
ahol fontos híreket kap a golyózápor kellős közepén sebesültet ellátó Ji Sang. Mit
neki háború, sőt a becsapódó rakéta se gond, feláll, leporolja magát és
angolosan távozik. Ezt most halál komolyan írtam, ezzel ér véget az első rész,
innen veszi kezdetét a nyomozás és a harc a Taemin Rákkórházban. Ji Sang
visszatér Koreába, ahol segítője és barátja Joo Hyun Woo (Bride of the Century-ban
már találkoztunk vele) várja. Mindent tud barátja betegségérő, segíti a
kutatásban és a vámpírok elleni védekezésben.
Ji Sang rögtön a kórházba érkezése után
sikeresen összeütközik az éppen nagyon siető Yoo Ri Ta doktornővel, aminek
napszemüvege látja kárát, vagyis egyik lencséjét. Szerintem szörnyűek a napszemüvegek
a sorozatban, nem kár egyik haláláért se. Na de ez a kis baleset meg is adja a
jó alapot a két egymás mellett dolgozó kollégának. Hagyomány a kórházban, hogy
az eseteket Agora-stílusú megbeszéléseken megvitassák. Egy ilyen alkalommal
különbözik össze ismét a két orvos, ahol mindenki tanúja lehet
pengeváltásuknak. Ha ez még nem lenne elég a kedves új csapattag sikeresen meg
is alázza a pökhendi doktornőt a műtőben. Még egy két apró félreértés és kész
is a tökéletes táptalaj az ellenségeskedéshez. Ráadásnak egy csapatba kerül a
két orvos, ami a az Yoo Suk Joo Elnök (Mirror of the Witch, The K2) és az új Igazgató
műve. Az elnök nem más, mint Yoo Ri Ta doktornő nagybátyja, elhunyt édesapja
testvére. Ezzel már az is világos, hogy ez a kórház Ri Ta doktornő öröksége. Meg
is kezdődik az orvosok között a hatalmi harc a műtőben és a műtőn kívül is.
Felmerülhet
a kérdés, hogy egy vámpír hogy képes operálni, mert vérből ott nincs hiány.
Kifejlesztett a barátjával egy gyógyszert, ami ideiglenes, de megszűnteti a
vérszomjat, így képes elvégezni a műtétet, ahol különleges képességei még jól
is jönnek. Egy ilyen titkot azonban nem egyszerű megtartani egy kórházban,
főleg nem egy kíváncsi kolléganő előtt. Miután a közöttük kialakult helyzetbe
Ri Ta doktornő fogadott nénikéje, a kórház Helyettes Igazgatója (Pinocchio,
Neighborhood Hero) is kénytelen belefolyni a sértett doktornő mindenképpen bocsánatkérést
akar. Elégtétel helyett azonban egy rejtvénnyel találja szemben magát, amikor
megvizsgálja ájult kollégáját abnormális értékeket tapasztal. Nem tudd határt
szabni a kíváncsiságának, meg akarja tudni, hogy milyen betegségben szenved a
kollégája.
Kettőjük
harca mellett a háttérbe mozgásba lendülnek a Ji Sang-ot akaró erők. Először fel
akarják használni és manipulálni, majd amikor ebben kudarcot vallanak rákényszerítik
az együttműködésre. Persze Ji Sang se ma kezdte a harcot, nem hagyja magát, de
már számos személy érintett, nem csak magáról kell gondoskodnia. Ahogy azonban egyre több a probléma, a
megmagyarázhatatlan jelenség és egyre inkább csak egymásban bízhatnak, közelebb
kerülnek és szövetségesek lesznek. A kettőjüket összekötő múltra is fény derül,
ezért Ri Ta jobban megbízik a férfiban, hisz régen megmentette az életét. Csatlakozik a kis csapathoz Ji Sang barátja,
Ri Ta barátnője, aki szintén a kórházban dolgozik és annak főnöke. Jung Ji Tae
apja volt az az orvos, amelyik azonosította a VBT-01 és elindította önhibáján
kívül az egész folyamatot. De ha nem Ji Tae apja, akkor ki a felelős a Ji
Sang-ot ért tragédiákért? Mi áll az ügy hátterében? Miért kell ártatlanoknak
szenvednie és meghalnia? Kezdetét veszi a macska egér játék, amiben az idő, a
betegek ideje a legnagyobb ellenség. Ártatlan életek megmentése miatt minél
előbb meg kell találni az ellenszert. Ki a barát és ki az ellenség? Kémkedés,
gyilkosság, hatalommal való visszaélés és még lehetne sorolni mi minden történik
a Taemin Rákkórház falai között.
Az
érdekes történet sajnos nekem nem tetszet, sokat rontott az egészen a színészek
játéka. Rég láttam két ilyen karót nyelt főszereplőt, az elején annyira nehezen
barátkoztam meg velük, hogy szinte a részek többsége már le is ment. Ji Sang-ot
sikerült többször is úgy felöltöztetni, hogy nem tudtam eldönteni egy sikeres
sebészt vagy egy iskolás fiút látok. Voltak mellékszereplők, akik sokkal
hamarabb nőttek a szívemhez, mint a két főhős. A személyiségük pocsék volt,
mind a ketten arrogánsak, fellengzősek és ridegek. Nagyon nehezen oldódtak csak
fel és lett igazán érdekes a játékuk. A kezdeti csipkelődés és veszekedés
lassan alakult át szerelemmé. A közös nyomozás, az orvosi eseték és a romantikus
részek már aranyosak voltak, azokban nem csalódtam. A főszereplők is
megváltoznak a sorozat során, levetkőzik egyik-másik rossz szokásukat, de nem
vesznek 360o fordulatot. Kellemes volt figyelni az elején a harcukat
később pedig a változást a kapcsolatukban.
Az
orvosi részek végén már nagyon irreálisak lettek, hihetetlen volt, hogy az
"ellenálló" csapatot kivéve senki nem tesz semmit a kórházban zajló
események ellen. Izgalmas volt, ahogy a rejtélyt lépésről-lépésre felgöngyölítették,
csak túlságosan elhúzták teljesen feleslegesen. Kár volt 20 részt készíteni, 16
is bőven elég lett volna, csak egy kicsit pörgősebbre kellett volna venni az
iramot. Voltak részek, amikor semmi se történt, csak megbeszélés, egy kis séta
erre meg arra. Teljesen felesleges volt, ki lehetett volna hagyni. A legjobban
alakító színész a vámpírok vezére lett, teljes átéléssel játszotta a rosszfiú
szerepét. Vele is nehezen barátkoztam meg, nem a játéka miatt, egy másik
(kedvenc) sorozatomban hihetetlenül jól játszotta az igazságos, megértő
királyt, amivel nagyon a szívemhez nőtt. Itt elég fura volt egy teljesen más
szerepkörben látni, de az alakításába nem tudok belekötni. A mellékszereplők
közül Ji Sang társa lett a kedvenc karakterem, vicc és komoly egyszerre, a karót
nyelt barátja mellett igazi színfolt. Az arca és a megjelenése is sokkal hihetőbb,
mint Ji Sang-é. Teljesen feleslegesnek éreztem azt, ami az utolsó részben vele
történt, kár volt beleírni a történetbe. Csíptem a robotot, LUUVY-t is amit
készített, feldobta a lapos részeket. Ami nagyon tetszet a sorozat zenéje volt,
fülbe mászó, tökéletes passzolt a sötét baljós jelenetek és a vidám, romantikus
részek zenéje. Nagy kedvencem Tiffany - Only One és Song Haye - Be Alright száma. Remélem azért
nem riasztottam el senkit attól, hogy megnézze, kár lenne kihagyni, csak nem
egy maradandó élmény. Le tudjátok tölteni innen és a felirat itt található. Jó
szórakozást.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése